Ez a szab�lyzat olyan �ltal�nos inform�ci�kat tartalmaz az itteni versenyekr�l, amik mindegyikre vonatkoznak, esetleg szak�gank�nt elt�r�ek lehetnek (pl. a tud�si szintek), de nagyj�b�l igyekezt�nk egy �ltal�nos szab�lyzatot �sszefoglalni.

• R�VID�T�SEK JEGYZ�KE

CA: fogathajt� verseny
CC: lovastusa verseny
CD: d�jlovagl� verseny
CE: t�vlovagl� verseny
CH: minden olyan verseny ami t�bb mint 1 szak�g verseny�t foglalja mag�ba
CI: nemzetk�zi verseny
CN: orsz�gos verseny
CR: reining verseny
CS: d�jugrat� verseny
P: p�ni kateg�ria (pl: CDN-P)
W: vil�gkupa (pl:CDI-W)

A CDI egy nemzetk�zi d�jlovagl� versenyre utal, m�g a CRN egy orsz�gos reining versenyre. Ez alapj�n k�nnyen �tgondolhat� a r�vid�t�sek haszn�lata.
Egy-egy versenyn�la neh�zs�gi szintet az jelzi, hogy a r�vid�t�s ut�n, h�ny csillag van. 1-4 csillagosak a versenyek, a neh�zs�gi fokozatukt�l f�gg�en, vagy att�l, hogy mekkora �rt�ket k�pviselnek a d�jak. �gy egy kezd�, orsz�gos d�jugrat� verseny jel�l�se: CSN*.

• MI�RT J�R KIZ�R�S A VERSENYKR�L?

- A nevez�si adatlapok�rt:
Fontos, hogy a nevez�si lapokat, amiket a versenyekn�l megadunk, NE FORM�ZZD. Az�rt �rjuk meg �gy, ahogy l�tj�tok  men�kben, mert ek�nk az az �tl�that�, egyszer�en kezelhet�. Ha �tsz�nezitek, vagy �t�rj�tok nek�nk az zavar�! Ez�rt k�rj�k, hogy se a bet�m�ret�t,se a t�pus�t, sem pedig a sz�n�t ne m�dos�ts�tok!

- Leadott fot�k:
Olyan k�peket, �s annyit adjatok le a nevez�sbe, amennyit k�r�nk t�letek. Se t�bbet, se kevesebbet. R�szletesen megadjuk, milyen k�r�nk, �gy nem vezet�nk f�lre senkit, ez�rt kell, hogy figyelmesen v�gig olvass�tok a ki�r�st, miel�tt neveztek. Ha nem olyan k�peket tesztek be amit k�r�nk, vagy kevesebbet, esetleg t�bbet, nyugodta kiz�rhatunk b�rkit!

- Boxlink:
Ha k�rj�k, hogy linkeld be a lovad nev�t, akkor linkeld. Ha nem k�rj�k, akkor ne. Ha valami m�don m�gis m�sk�pp lenne, ahogy k�rj�k, a kiz�r�s jog�t ism�t fenntartjuk. Ha egy�b m�don k�r�nk boxlinket, felt�ntetj�k!

- Kateg�ri�k:
Ha a lovaddal nem megfelel� kateg�ri�ba nevezel kiz�rhatunk. Itt gondolok olyanra is, ha pl egy lovad szemmel l�that�an m�n, de te "kanca" kateg�ri�ba nevezed, �s annak is jegyzed, a felh�borod�sodat figyelmen k�v�l hagyva, nem kell �tsorolnunk a m�nekhez, hanem egyszer�en kiz�rjuk, mert egy m�n, nem szeml�zhet� egy�tt a kanc�kkal, ezzel sajnos nem tudunk mit kezdeni. A k�s�bbiekben a szak�gak szintjeit is �sszefoglalom, �gy ha a lovad szak�gas versenyen nem megfelel� szintre lesz benevezve (kezd�, halad� stb..) kiz�rhatjuk!

• MIT KELL TUDNI A SZAK�GAK SZINTJEIR�L?

- D�jlovagl�s:
  01. K�nny� oszt�ly (L szint, kezd�k)
A kezd� szint� d�jlovagl�kt�l nem v�runk neh�z feladatokat. A kant�roz�s szempontj�b�l itt, a kiskant�rt kell haszn�lni,ez az, ami a sima angol kant�r, p�ld�ul. Err�l m�r eltudod d�nteni nagyj�b�l a lovadr�l, hogy milyen szintre k�pes. A kezd� szint� elemek a k�vetkez�k: kis�r, �tl�v�lt�s, k�z�pl�p�s, h�tulja k�r�li fordulat, ellenv�gta, �sszeszedett v�gta, ugr�sv�lt�s, �tv�lt�s, k�z�pv�gta, �sszeszedett �get�s, h�tral�ptet�s.
Mivel ezek nem t�l neh�z feladatok, egy j�l belovagolt, alapszinten k�pzett l� is el tudja �ket v�gezni. A kezd� szint� lovaknak �sszeszedett, krek mozg�sa van, de nem el�gg� eleg�ns, vagy l�tv�nyos, mint egy nagyd�j szint�nek.
Hogy seg�ts�nk a tov�bbi d�nt�sedben, hogy kezd� szintre nevez-ed a lovat, n�zz meg k�t k�pet, ilyen szint� lovakr�l:
01. | 02. |

  02. K�z�p oszt�ly (M szint, halad�k)
Itt valamivel komplik�ltabb m�r a helyzet, aki egy ilyen szintre eljut a lov�val, annak bizony�ra sok munk�ja van a dologban. Itt a kant�roz�s v�laszthat�, teh�t vagy a klasszikus angol t�pus�t v�lasztot, a kiskant�rt, vagy a d�jlovas nagykant�rt. A nagykant�r �s a kiskant�r k�z�tti legnagyobb k�l�nbs�g lehet,hogyha t�bb sz�rat l�tsz a lovas kez�ben egyszerre. A halad� szint� elemek a k�vetkez�k: �tl�v�lt�s ny�jtott �get�sben, �tmenetek, kisk�r, k�z�pb�l oldalj�r�s, v�llat be, k�z�p�get�s, �sszeszedett v�gta, �sszeszedett �get�s, fordulat, f�lpiruett, ellenv�gta, ugr�sv�lt�sok, ny�jtott v�gta.
A halad� szint� lovakat, nagyj�b�l �gy kell k�pen elk�pzelnetek:
01. | 02.

  03. Neh�z oszt�ly, Nagyd�j szint (S1- S2 szint, profik)
Ezen a szinten m�r komoly megpr�b�ltat�sokr�l van sz�. Kant�roz�s szempontj�b�l, a feladatok tejes�t�s�hez m�r nem elegend� a kiskant�r, �gy a nagykant�r biztosan �rulkod� jel lehet a lovad szintj�r�l. A profi szint� elemek a k�vetkez�k: fordulat, ny�jtott �get�s, �sszeszedett �get�s, fordulat a k�z�pvonalra, v�llat be, f�loldalaz�s, kisk�r, �llj - mozdulatlans�g, h�tral�ptet�s, k�z�p�get�s, �sszeszedett l�p�s, megindul�s l�p�sb�l v�gt�ba, �sszeszedett v�gta, ugr�sv�lt�s, ny�jtott v�gta, piruette, �tmenetek, piaffe.
A profi gyakorlatokat v�gz� lovak k�peken:
01. | 02. | 03.

- D�jugrat�s:
  01. Kezd�k (B0 szint)
A kezd�k kateg�ri�ja nem t�l �sszetett. A k�telez� iram 350 m/p, legal�bb 8 akad�lynak kell lennie a p�ly�n, amib�l 80-90cm magasak az akad�lyok, �s egy 100cm-es kettesugr�s k�telez�. V�zest�lca, vizes�rok nem �p�thet�. A kezd�kn�l a ker�t�s/pal�nk/t�rkit�lt� elem magass�ga max. 70cm lehet. Kiz�r�lag k�t v�gtaugr�sos kombin�ci�k �p�thet�ek. �p�thet� kombin�ci�t�pusok: oxer-meredek, meredek-oxer, meredek-meredek. Az els� akad�lyt a kij�rat fel� kell �p�teni. H�rmasugr�s �p�t�se tilos. Erre a kateg�ri�ra b�rmilyen l�, p�ni, kisl� nevezhet� kiz�r�si krit�rium n�lk�l, hacsak az adott versenyn�l nem �rja ki a szervez�. (P�ni az a l� amelyik patk� n�lk�l 148cm, patk�val 149cm maxmimum). D�jaz�s: p�nzd�j nincs, serleg �s szalag.

  02. Halad�k (B/2 szint)
Halad� versenysz�m, vahonnan akezd� lovasok kiz�r�st kapnak. A k�telez� iram 350m/p, az akad�lyok magass�ga 110-130cm, legal�bb 8 akad�ly k�telez�. Vizest�lca a versenyen bel�l lehet, maximum 150cm sz�les, felette ugr�ssal illetve vizes�rok is megengedett, 2m sz�les, felette rudakkal �p�thet�. Az akad�lyokra k�l�n�sebb korl�toz�s nincs, a vizest�lc�t viszont kiz�r�lag a kij�rat fel� lehet �p�teni. Halad� kateg�ri�ban legal�bb 5 �ves, vagy id�sebb lovak nevezhet�k. P�nik �s kis lovak ebben a versenysz�mban nem induhatnak.
P�nzd�j: nevez�nk�nt 2000 Ft az els� h�rom k�z�tt elosztva + szalag, serleg.

  03. Profik (A/3 szint)
Az akad�lyok magass�ga 125-165cm k�z�tt mozoghatnak. Vizes�rok (max 3m sz�les) vagy vizest�lca (max 2m sz�les) ki�p�thet� f�l�tte ugr�ssal. A versenyt 2 f�le k�ppen lehet megrendezni: egyszeri �sszevet�s, hiba-id� ar�nyos. Az egyszeri �sszevet�sn�l a versenyz�k egyszer v�giglovagolj�k a p�ly�t, ha van d�ntetlen pontsz�m� lovas, akkor �jra v�gig megy az, aki d�ntetlenben van, �s ez alapj�n d�lnek el a v�gs� eredm�nyek. A hiba-id�s pedig, hogy egy lovas a p�ly�n h�ny hibapontot gy�jt�tt �s mennyi id� alatt lovagolta a p�ly�t. 4-5 �ves lovak kiv�tel�vel, b�rmilyen kor� l�val lehet nevezni. A k�telez� iram 350-375m/p. P�nik �s kis lovak ebben a versenysz�mban nem induhatnak. P�nzd�j: nevez�nk�nt 2000 Ft az els� h�rom k�z�tt elosztva + szalag, serleg.

A d�jaz�s oklevelekkel, t�rgynyerem�nyekkel a szint �rt�k�hez m�rten b�v�thet�.

- Galopp:
A verseny 1400m-ig r�vidt�v�nak min�s�l, 2000m-ig k�z�pt�v�nak, efelett pedig hossz�t�v�nak.
   01. Handicap
A handicap versenyeken a gyeng�bb lovakat egyens�lyba hozz�k az er�sebbekkel szemben, �gy mindenki egyenl� m�don indul a futamon. Ezt �gy �rik el,  hogy min�l jobb egy l�, ann�l t�bb s�lyt visz, azaz az es�lyeket a lehet�s�gekhez k�pest kiegyenl�tik.
   02. Indul� lovak sz�ma
Az indul�k sz�m�t mindig az adott verseny szervez�je hat�rozza meg, �gy ak�r annyi l� is indulhat egy futamon, amennyi bef�r egy, vgy k�t egym�s mell� rakott startg�pbe.
   03. Nagyversenyek
Az egyik ilyena derby, amib�l minden orsz�g �vente csak egyet rendez, �s a h�rom�ves koroszt�ly legnagyobb preszt�zs� versenye, id�sebb, vagy fiatalabb lovak ezekre nem nevezhetnek, csak 3 �vesek. A derby p�lyahossza 2800m.
A m�sik a derby-felvezet� versenyek. Itt a derby napj�ig a versenyt�vok hossza fokozatosan n�vekszik (1600-1800-2000).
A kancad�j a harmadik. Mivel a kanc�k nem �lveznek t�l nagy el�nyt a m�nekkel szemben, k�l�n a sz�mukra rendeznek ilyen versenyeket a derbyhez hasonl� t�vval (2800m).
   04. R�vidt�v� versenyek
Sok orsz�gban vannak r�videbb versenyek, ezek 1000-1200m-es t�vot jelentenek. Ebb�l nagyon sokat lehet rendezni, Angli�ban �vente ak�r 30 ilyen is lehets�ges.

- Military (lovastusa)
3 kateg�ri�ba sorolhat�ak a versenyek, a harmadik a bajnoks�gok (CH), amir�l k�l�n nem �rok, a 3 napos versenyekkel megegyez�ek a szab�lyok:
  01. CCI (3 napos versenyek)
Az els� napon a d�jlovagl�s, a m�sodikon a terepverseny, a harmadikon pedig a d�jugrat�s zajlik. A verseny neh�zs�gi szintjeit csillagokkal jelzik 1-4-ig. A 4 csillagos versenyeken a legmagasabb fok� k�pzetts�get v�rj�k el a lovast�l �s a l�t�l is. Ezekre a versenyekre a lovakat 6 �ves kort�l lehet nevezni. Nincs korl�tozva a nevezhet� lovak sz�ma, �gy azt a verseny szervez�je d�ntheti el. A terep akad�lyok magass�ga 1 csillag eset�n max. 110cm, 2 csillagn�l max. 115cm, 3 csillagn�l max. 120cm, 4 csillagn�l max. 120cm. A s�v�ny akad�ly magass�ga 1-2 csillagos versenyn�l max. 130cm, 3-4 csillagn�l max. 145cm lehet. A d�jugrat� akad�lyok magass�ga 1-2 csillagn�l max. 125cm, 3-4 csillagn�l, maximum 165cm lehet.
  02. CIC (1 napos versenyek)
Az egynapos versenyek a 3 naposhoz k�pest hasonl� r�szfeladatokb�l �llnak. K�telez� itt is a d�jlovagl�ssal kezdeni, ugyanakkor d�jugrat�ssal �s terepversennyel egyar�nt befejezhet� a program. A verseny neh�zs�gi szintjeit csillagokkal jelzik 1-3-ig. Ezekre a versenyekre a lovakat 4 �ves kort�l lehet nevezni. Minden CIC versenyn�l ktelez� egy �llatorvosi szemle. Az akad�lyok magass�ga 1 csillagos verseny eset�n max. 100cm lehet, 2 csillagosn�l max. 105cm, 3 csillagosn�l pedig max. 110cm.

Minim�lis alkalmass�gi k�vetelm�nyek, amelyek alapj�n a lovak kieshetnek:
  01. Hibapontok
D�jlovagl�sn�l maximum 75 hibapont, terepersenyen maximum 20 akad�lyhibapont, d�jugrat�sn�l maximum 16 akad�lyhibapont.

Bajnoks�g szervez�se eset�n 1 lovas, csak 1 lovat lovagolhat!